Kutatások

Nemzetközi felmérések

A legszélesebb felmérések azt mutatják, hogy a gyermekek egyre korábban lépnek kapcsolatba a digitális világgal. A 0-8 éves gyermekek 40%-a 2 éves korára már rendelkezik tablettel, és minden negyedik 8 évesnek más saját mobiltelefonja van (Common Sense Media, 2025). Ez az érték 10 éves korra 70% lesz és 15 éves korra már a gyermekek közel mindegyike (99%) rendelkezett vele, míg 96%-uknak laptop/tablet/PC is elérhető volt (OECD, 2025). A képernyőidő tekintetében is aggasztó eredményeket találtak: a 0-8 évesek átlagos napi képernyőideje 2,5 óra (Common Sense, 2025), a 15 évesek 60%-a (szabadidős céllal) több mint napi 2 órát használ digitális eszközt, ami 50%-uknál elérheti a heti 30 órát (és egyes régiókban 60 óránál is több) (OECD, 2025). A mobileszközök használata egyre inkább az interaktív játékok, a rövid videós tartalmak és a mobilalapú platformok felé tolódik el (Common Sense, 2025).

Magyarországi helyzet

A helyzet Magyarországon sem sokkal megnyugtatóbb. Az NMHH (2024) kutatása alapján a gyermekek egyre korábban lépnek be a digitális világba: a 4-6 évesek 7%-a már használ mobiltelefont, ami iskolakezdésre 33%-ra emelkedik, és az átlagéletkor is alacsony a maga 9 éves életkorával. A vizsgált 7-16 éves gyermekek 73%-a birtokol okoseszközt, ami a 7-8 évesek 29%-tól a 15-16 évesek 99%-ig terjed. A 7-16 évesek médiahasználata az életkor előrehaladtával egyre inkább az online tartalmak fogyasztása felé tolódik el, a gyermekek 46%-a napi rendszerességgel használja a közösségimédia-platformokat. A 15-16 évesek intenzív tartalomfogyasztásában már jelentős szerepet kap a multitasking és a multiscreening is: 80%-uk heti rendszerességgel fogyaszt egyidőben több médiatartalmat. Az önbevallásos kérdőív alapján  az iskolán kívüli képernyőidő a COVID-időszakhoz képest a hétköznapokban nem emelkedett, de hétvégi időszakban átlagosan 30 perccel nőtt (7-8 évesek esetében 60 perccel). Ez azt jelenti, hogy 2025-re a hétvégén képernyő előtt töltött idő meghaladta a napi 3.5 órát, a 15-16 évesek esetében pedig a 4 órát (NMHH, 2020, 2024).

Problémás használat

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a gyermekek intenzív kapcsolódása a digitális világhoz problémákhoz vezet [Twenge és Campbell, 2018]. Az OECD országokban zajlott 2025-ös felmérés alapján a 15 évesek fogyasztott tartalmai a következőképpen néznek ki: 96% közösségi oldalak, 95% internetet „szórakozásból”, 88% kommunikáció és tartalommegosztás, 83% játszás, 84% praktikus online információk keresése. A problémás használatot mérő WHO/HBSC (2024) jelentés alapján a 13-15 évesek 11%-a mutatott problémás közösségimédia-használatot (és 32 % intenzív használatot) és 12%-nak volt problémás játékhasználata (magyarországot tekintve ezek az értékek: 7%, a problémás játékhasználatról pedig nincs adat). A UNICEF Innocenti (2025) felmérés eredménye szerint a digitális technológiák hatása nem lineáris és nem egydimenziós: a digitális hozzáférés egyszerre jelenthet tanulási, kapcsolódási és készségfejlesztési lehetőséget, miközben felerősítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, valamint bizonyos esetekben hozzájárulhat a mentális egészséggel kapcsolatos sérülékenységekhez is. Ennek megfelelően a jelenlegi szakmai konszenzus szerint a gyermekek digitális eszközhasználatának megítélésében a minőségi, kontextuális és fejlődési szempontú értelmezés fontosabb, mint a puszta képernyőidő önmagában való kezelése.

A problémás használat pszichológiai következményei

A digitális világhoz való túlzott kapcsolódás (hiperkonnektivitás) és a problémás eszköz-, és médiahasználat több szinten is komoly hatással vannak a felhasználók fejlődésére, mentális állapotára: depressziós tünetek és a szorongás növekedése (OECD 2025; Litan, D-E, 2025), a társas interakciók csökkenése és a magány érzésének erősödése (Fam, J. Y; Männikkö, N. 2025; Kazmi és mtsai, 2025; Litan, D-E. 2025), a folyamatos társas összehasonlítás miatt romló önértékelés (NMHH 2025; OECD 2025), a negatív érzésekkel való megküzdés csökkent mértéke [eszképizmus] (NMHH, 2025), társas-érzelmi gárolt fejlődése (Labdi és Kopcsó, 2026), önszabályozási zavarok (Labdi és Kopcsó, 2026), figyelmi problémák kialakulása (Kopcsó és mtsai, 2024; Labdi és Kopcsó, 2026), a fejlődés szempontjából kritikus egyéb tevékenységekre szánt idő csökkenése (Kopcsó és mtsai, 2024), függőségek kockázatának növekedése, és a megvonáskor jelentkező irritabilitás és rossz közérzet (NMHH 2025, 2021; OECD 2025), önkontroll csökkenése (NMHH 2025, 2021; OECD 2025), cyberbulling kockázatának növekedése (NMHH, 2025), káros, önsértő viselkedések megerősödése (MNHH, 2021; OECD 2025), traumatizáló tartalmakkal való találkozás kockázatának növekedése (OECD 2025, NMHH, 2021), alvászavarok (OECD, 2025; Kopcsó és mtsai, 2024), kognitív képességek gyengülése (Takács és Seregély, 2025), hormonegyensúly megbomlása (Kazmi S. M. és mtsai, 2025), információelárasztottság miatt fellépő feszültség és fáradtság fokozódása, ami negatívan hat a végrehajtó (problémaelemzés, megoldástervezés) funkciókra (NMHH, 2025).

Irodalomjegyzék

  1. Caldwell, J. és Fisher, J.H.N. (2025): Talk, Trust, and Trade-Offs: How and Why Teens Use AI Companions, Common Sense Media,
    https://www.commonsensemedia.org/sites/default/files/research/report/talk-trust-and-trade-offs_2025_web.pdf, letöltve: 2026.04.09.
  2. Konok, V., Liszkai-Peres, K., Bunford, N., Ferdinandy, B., Jurányi, Z., Ujfalussy, D. J., ... & Miklósi, Á. (2021). Mobile use induces local attentional precedence and is associated with limited socio-cognitive skills in preschoolers. Computers in Human Behavior, 120, 106758.
  3. Konok, V., Binet, M. A., Korom, Á., Pogány, Á., Miklósi, Á., & Fitzpatrick, C. (2024). Cure for tantrums? Longitudinal associations between parental digital emotion regulation and children's self-regulatory skills. Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry, 3, 1276154.
  4. Konok, V., & Szőke, R. (2022). Longitudinal associations of children’s hyperactivity/inattention, peer relationship problems and mobile device use. Sustainability, 14(14), 8845.
  5. Liszkai-Peres, K., Budai, Z., Kocsis, A., Jurányi, Z., Pogány, Á., Kampis, G., ... & Konok, V. (2024). Association between the use of mobile touchscreen devices and the quality of parent-child interaction in preschoolers. Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry, 3, 1330243.
  6. Szőke, R., Pogány, Á., Miklósi, Á., Konok, V. (in prep) Association between children’s mobile usage, offline and online family interactions and children’s socio-cognitive skills
  7. Chen, J. J., & Lin, J. C. (2023). Artificial intelligence as a double-edged sword: Wielding the POWER principles to maximize its positive effects and minimize its negative effects. Contemporary Issues in Early Childhood, 25(1), 146-153.
  8. Stade EC, Tait ZM, Campione ST, Stirman SW, Eichstaedt JC. Current Real-World Use of Large Language Models for Mental Health [Preprint]. 2025 [cited 2025 Oct 22]. [https://osf.io/ygx5q_v1, dátum?]
  9. Aczél, P. (2025): “MI” legyen a jövő? A mesterséges intelligencia használata a családban, iskolában. Előadás a XV. Média és Internet konferencián (Nemzetközi Gyermekmenő Szolgálat szervezésében).
  10. Dohnány, S., Kurth-Nelson, Z., Spens, E., Luettgau, L., Reid, A., Gabriel, I., Summerfield, C., Shanahan, M., & Nour, M. (2025). Technological folie à deux: Feedback loops between AI chatbots and mental illness (Preprint). arXiv. https://doi.org/10.48550/arXiv.2507.19218
  11. Hill, K. (2025.09.16.): Trapped in a ChatGPT Spiral. A look at just how close and dangerous our relationships with A.I. can be. The New York Times. (Natalie Kitroeff riportja Kashmir Hillel)
  12. White, C. M., Gummerum, M., & Hanoch, Y. (2015). Adolescents’ and young adults’ online risk taking: The role of gist and verbatim representations. Risk Analysis, 35(8), 1407-1422.
  13. Erikson, E. H. (1968). Identity: Youth and crisis. New York: Norton.
  14. Blakemore, S.-J., & Mills, K. L. (2014). Is adolescence a sensitive period for sociocultural processing? Annual Review of Psychology, 65, 187–207.
  15. Steinberg, L. (2008). A social neuroscience perspective on adolescent risk-taking. Developmental Review, 28(1), 78–106.
  16. Steinberg, L. (2014). Age of opportunity: Lessons from the new science of adolescence. Boston: Houghton Mifflin Harcourt.
  17. Twenge J. M., Campbell W. K. (2018) Associations between screen time and lower psychological well-being among children and adolescents: Evidence from a population-based study. Preventive Medicine Report. évf. 12. szám, 271-283. old. doi: https://doi.org/10.1016/j.pmedr.2018.10.003
  18. Takács J, Seregély B. (2025) Parallel mediation of FoMO and self-control on the relationship between problematic smartphone use and neuroticism, at-risk group's characteristics among young adults. Acta Psychologica Oct;260:105608. doi: https://doi.org/10.1016/j.actpsy.2025.105608
  19. Lițan D-E (2025) Psychological “effects” of digital technology: a meta-analysis. Front. Psychol. 16:1560516. doi: https://10.3389/fpsyg.2025.1560516
  20. Boniel-Nissim M, Marino C, Galeotti T, Blinka L, Ozoliņa K, Craig W et al. A focus on adolescent social media use and gaming in Europe, central Asia and Canada. Health Behaviour in School-aged Children international report from the 2021/2022 survey. Volume 6. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe; 2024: CC BY-NC-SA 3.0 IGO.
  21. Mann, S., Calvin, A., Lenhart, A., and Robb, M.B. (2025). The Common Sense census: Media use by kids zero to eight, 2025. San Francisco, CA: Common Sense Media.
  22. UNICEF Innocenti – Global Office of Research and Foresight, Childhood in a Digital World: Screen time, skills and mental health, UNICEF Innocenti, Florence, June 2025.
  23. Monoostori J., Szabó L., Kopcsó K. (2025) Családszerkezet és társas-érzelmi nehézségek kora gyermekkorban. Educatio, 33. évf., 4. szám, 435-450. old.
  24. Kopcsó K., Ökrös F., Boros J. (2024) A digitális médiahasználat jellemzői és korrelátumai másfél éves korban: egy reprezentatív magyarországi felmérés eredményei. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 13. évf.,, 2. szám, 306-333 old. https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.306.333
  25. Lábadi B., Kopcsó, K. (2026) Káros-e a kora gyermekkori képernyő-expozíció a mentális egészségre? : A reprezentatív Kohorsz ’18 vizsgálat eredményei Orvosi Hetilap, 167 évf., 10. szám. 396-406 old., https://doi.org/10.1556/650.2026.33508
  26. KINCS (2024) A gyermekek digitális eszközhasználatának megítélése.Kopp Mária Intézet a népesedésért és a családokért.
  27. NMHH Gyermekvédelmi Főosztály (2024) Mit lájkol a gyerek? kiadvány https://gyerekaneten.hu/kiadvanybin/6/mit_lajkol_a_gyerek.pdf,  letöltés: 2026.04.09.
  28. Bokor T., Kollányi B., Pálvölgyi E., Ságvári B. (2022) Mi és az MI - Értékek, attitűdök, bizalmi kérdések a mesterséges intelligenciáról a magyar társadalomban. Kutatási jelentés, ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont, https://milab.tk.hu/uploads/files/MI_survey_report_final_doc.pdf, letöltve 2026.04.09.
  29. Koltai A. (szerk.) (2025) Médiapiaci jelentés. NMHH
  30. Psyma Hungary Kft. (2017) Médiahasználat-, és médiafogyasztás-, médiaértés-kutatás 7-16 éves gyermekekkel és szüleikkel. Kutatási jelentés, NMHH, https://nmhh.hu/dokumentum/197726/NMHH_PSYMA_7_16_eves_2017_final.pdf, letöltve 2026.04.09.
  31. Psyma Hungary Kft. (2021) Digital parenting kutatás 7-16 éves gyermekekkel és szüleikkel. Kutatási jelentés, NMHH, https://nmhh.hu/dokumentum/224270/NMHH_PSYMA_7_16_eves_2021_KUTATASI_JELENTES.pdf, letöltve: 2026.04.09.
  32. Psyma Hungary Kft. (2025) Digital parenting kutatás 7-16 éves gyermekekkel és szüleikkel III. rész. Kutatási jelentés, NMHH, https://nmhh.hu/dokumentum/256683/digital_parenting_teljes_kutatas_2025.pdf, letöltve 2026.04.09.
  33. OECD (2025), How's Life for Children in the Digital Age?, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/0854b900-en